Torna – az egykori megyeszékhely

Az egykori megyeháza Torna ma központi jellegű, magyarlakta község Dél-Szlovákia kassai körzetében. A középkor folyamán nagyon jelentős település volt. Ma már csak romos vára és néhány gondozatlan műemléke tanúskodik egykori dicső múltjáról.

Kezdetben királyi birtok és, erdőispánsági központ, később Tornamegye székhelye volt. Árpádházi királyaink alatt a virágkorát élte. Különösen IV. Béla király alakja fonódott szorosan össze Torna történetével, akire a népköltészet még évszázadok távlatából is szívesen emlékezik vissza.

Zsigmond király 1409-ben mezővárosi (oppidum), 1432-ben pedig szabad városi ranggal (civitas) tüntette ki.

A tornai várat valószínűleg a 14. században építette a Tornay család. A vár a középkor folyamán jelentős szerepet töltött be, mert a Gömörből a Szepességbe vezető kereskedelmi utat őrizte. A Thököly felkelés idején a vár magyar őrsége lefegyverezte a német őrséget és Thököly kezére játszotta a várat. I. Lipót király ezért megparancsolta a vár védőfalainak a lebontását. Ezzel a feladattal Schulz generálist bízta meg, aki 1685-ben felgyújtatta és szétlövette a várat. Azóta romokban áll.

Torna lakosságát a történelem folyamán a tatárokon és a törökökön kívül a belháborúk és különféle járványok egyaránt pusztították. 17-szazad-torna 1881-ben az Országgyűlés rendelete alapján megszűnt a kis Tornavármegye és Abaúj megyéhez csatolták. Ettől az időtől kezdve Torna jelentősége egyre csökkent.

A 20. században Torna háromszor cserélt hazát. 1920-ban elszakították Magyarországtól és Csehszlovákiához csatolták, 1938-ban a bécsi döntés értelmében újra visszakerült Magyarországhoz, majd a második világháború után 1945-ben ismét Csehszlovákia része lett.